Hol tartunk?
Az If These Streets Could Talk – Ha ezek az utcák mesélhetnének évekkel ezelőtt egy egyszerű felvetésből indult: hogyan lehet az egykori budapesti gettó történetét úgy elmesélni, hogy az ne legyen elidegenítő, hanem épp ellenkezőleg, közelebb hozza a mai városlakókat? Kutatásaink során túlélők elbeszéléseit, archív felvételeket, levéltári dokumentumokat és várostörténeti adatokat dolgoztunk fel. Jelenleg elkészültünk három különböző nézői pozíciót megteremtő prototípus fejlesztésével és tesztelésével, amibe nemzetközi szakértőket is bevontunk. A teljes élményt 2027-ben szeretnénk a nagyközönség számára is elérhetővé tenni, nonprofit alapon, közösségi támogatással.
Időről-időre a közönség bevonásával teszteljük prototípusainkat. Ha te is kipróbálnád, iratkozz fel tesztelésre!
A részvétel semmilyen előzetes technikai vagy történelmi háttértudást nem igényel.
1/ Kutatómunka
Bár meglepő lehet, de Budapest közepe, az egykori gettó története még ma sincs teljeskörűen feltárva: sok utca, ház és a bennük élő több ezer ember múltja maradt láthatatlan. Mostanáig. Történészekkel és vizuális kutatóinkkal hónapokon át elemeztünk levéltári anyagokat, korabeli felvételeket, visszaemlékezéseket és térképeket, hogy rekonstruáljuk, milyen volt embernek lenni 1944-ben ezekben a terekben. Ebből a munkából születtek meg azok a forgatókönyvek, amikre most kiterjesztett valóság-élményt építünk.
2/ Prototípusok készítése
A második szakasz már technológiai és alkotói kihívásokból állt: forgatás, 3D-rekonstrukció, interaktív jelenetépítés, felhasználói útvonalak kidolgozása. Ezt a munkát folyamatos nemzetközi konzultáció kíséri – minden döntés előtt etikai, pedagógiai, pszichológiai és történeti szempontokat is mérlegelünk. A cél, hogy a résztvevőket ne sokkoljuk, hanem érzékenyítsük; ne elidegenítsük, hanem bevonjuk; ne manipuláljuk, hanem tudással, megértéssel és empátiával gazdagítsuk.
3/ Prototípusok tesztelése
A projekt harmadik szakaszában a prototípusok etikai és technológiai tesztelése zajlik, amiben civilek, történészek, oktatók, szakemberek és kulturális intézmények képviselői segítenek finomhangolni az élményt. Nonprofit kezdeményezésként célunk a tudás megosztása, ezért a kutatási eredményeket nyilvánosan, bárki számára hozzáférhetővé tesszük, módszertanunk pedig nyitott lesz minden hasonló projekt számára.
4/ Módszertani útmutató
Mivel teljesen új technológiáról van szó, az AR/XR-alapú történelmi emlékezet és edukáció még nem rendelkezik egységes, etikai és módszertani útmutatóval. Ezért úgy döntöttünk, elkészítjük mi a projekt részletes guidebookját, ami összefoglalja a kutatási folyamatokat, a történetmesélés és a technológia összekapcsolásának lépéseit, valamint az etikai, pedagógiai és pszichológiai szempontokat. Az útmutató célja, hogy az általunk összegyűjtött ismeretanyag más kutatók, alkotók és intézmények számára is felhasználható legyen.
5/ Végleges élmény megírása
A prototípusok tesztelése során kiderült, hogy a résztvevőknek szüksége átfogóbb, hosszabb történeti ívre és mélyebb kontextusra. Megoldásként új, a nagy nyilvánosságnak szánt élményt írunk, ami az 1900-as évek elejétől mutatja be, hogyan vezetett a századfordulós város és benne a korabeli zsidónegyed pezsgő élete az 1944–45-ös gettó eseményeiig. Ehhez további történeti és technológiai kutatásokat végzünk, új forgatókönyveket fejlesztünk, hogy az élmény egyszerre legyen történetileg hiteles, technológiailag pontos és érzelmileg is átélhető.
6/ Volumetrikus forgatás
A hagyományos filmfelvétel nem adja vissza a háromdimenziós térben való jelenlét érzését, ami elengedhetetlen a bevonódáshoz. Megoldásként volumetrikus technológiát alkalmazunk, ami térben rögzíti a színészek játékát - így a felhasználók a történetet 3D-hologramként élhetik át. Ez lehetővé teszi, hogy a karakterek pontosan ott jelenjenek meg, ahol az események valóban megtörténtek, és időben és térben reagáljanak a néző mozgására - így lesz az élmény valóban interaktív és immerzív.
7/ Tesztelési, iterációs körök
A technológia és a tartalom komplexitása miatt többszörös tesztelési és finomítási körökre van szükség. A prototípusokat civilek, egyetemi hallgatók, kutatók, történészek, pedagógusok, pszichológusok és kulturális szakemberek segítségével teszteljük. Igyekszünk minden visszajelzést beépíteni az élménybe, így biztosítva, hogy az hiteles, érzékeny, empatikus és befogadható legyen.
8/ Nyilvános bemutató
Az utolsó mérföldkő, hogy a teljes élményt a nagyközönség számára is elérhetővé tegyük. Hisszük, hogy ezzel nemcsak Budapest elfeledett történeteit adjuk vissza a városnak, hanem olyan újfajta emlékezeti és oktatási módszert alkotunk, ami segít megérteni a múltat, és felelősen alakítani a jelent.