Történet.
Amikor ma végigsétálunk Erzsébetváros utcáin, gyakran elfelejtjük, milyen események zajlottak a mai bulinegyedben a század első felében. A budapesti gettó 1945-ös felszabadítása óta az itt történtek nagy része láthatatlanná vált: a gettó határait őrző palánkok már nincsenek itt, az egykori üzletek, mesteremberek és lakók eltűntek, a burjánzó bulinegyed zajai pedig lassan felülírták a zsidónegyed virágzó és tragikus emlékeit is. Mi mégis hisszük, hogy ezek az utcák továbbra is őrzik a szenvedés, az ellenállás és a remény hangjait - és ezt szeretnénk megosztani veletek is.
Az If These Streets Could Talk – Ha ezek az utcák mesélhetnének egy olyan, több tudományterületet – történelemtudományt, vizuális kutatást, antropológiát, pszichológiát, filmes és színházi módszereket – összehangoló kutatási projekt, ami a kiterjesztett valóság (AR/XR) segítségével teszi újra érzékelhetővé a zsidónegyed elfeledett történeteit.
A 2027-ben bemutatásra kerülő végleges élményünk az 1900-as évek pezsgő, morajló Budapestjéből indítja a résztvevőket, és onnan vezeti őket végig a város történetének fordulópontjain egészen az 1945-ös felszabadításig. Fejlesztésünk nemcsak emlékezni tanít: hagyja, hogy maga a történet is benned szülessen újjá.
Eszközeinkkel nem egy múzeumba hívjuk a résztvevőket: maga a város válik egy élő időutazássá, ahol karakterek, digitális rekonstrukciók és megtörtént eseményeken, túlélők elbeszélésein alapuló történetek elevenednek meg az eredeti helyszíneken - ott, ahol annak idején valóban zajlottak. A döntéseiddel ráadásul te is alakíthatod az eseményeket.
Miközben a legmodernebb technológiákat használjuk, kutatóink és nemzetközi szakértőink segítségével ügyelünk rá, hogy etikusan, érzékenyen és tiszteletteljesen dolgozzuk fel a múltat. Feladatunk nemcsak a történetek újramesélése, hanem annak megmutatása is, hogyan lehet kritikus, modern és részvételen alapuló emlékezetet alkotni a digitális eszközök segítségével.
Nonprofit projektként az intézményi források mellett a közösségi támogatás is elengedhetetlen a megvalósításban. Köszönjük, hogy velünk tartasz ebben a munkában – mert a történelem, ha láthatatlan, feledésbe merül.
PROTOTÍPUSOK
A projekt jelenlegi szakaszában három prototípus-történetet tesztelünk, amikben a résztvevők három különböző nézőpontból élhetik át a budapesti gettó mindennapjait, a benne és a környezetében élő emberek sorsát és dilemmáit. Célunk, hogy feltárjuk, hogyan hat ez az új médium, a kiterjesztett valóság érzelmileg a résztvevőkre, és milyen etikai kérdéseket vet fel az, hogy átélhetővé tesszük a múltat. Minden történet valós eseményeken, visszaemlékezéseken és dokumentumokon alapul.
1. Vanczák Béla küldetése
1944 végén a Csányi utcai Vanczák Lakatosműhely tulajdonosa, Vanczák Béla elhatározza, hogy segít a gettóba zárt zsidó családoknak. Nyilasnak álcázva magát próbál átjutni a palánkokon, majd a gettó sűrű, borzalmakkal teli labirintusában megtalálni és kimenekíteni anyósát és apósát, Breuerékat. Egy megtörtént eseményeken alapuló történet bátorságról, civil ellenállásról és arról, hogy az igazi hősök nem dugják homokba a fejüket.
2. A mézeskalács
1944 decemberében egy fiatal a nagymamáját kíséri a Király utcán, hogy mézeskalácsot vegyenek az ünnepekre hazalátogató apjának. A gettó falának szomszédságában groteszk módon hétköznapian zajlik az élet – mintha a palánkok túloldalán nem éhezés, fagy, betegségek és a nyilasok kegyetlenkedései pusztítanának. A fiatalt egy sárga csillagot viselő kisfiú szólítja meg, ezzel komoly döntés elé állítva őt: kockázatot vállal, hogy segítsen rajta, vagy szótlanul elsétál mellette, mintha mi sem történt volna?
Beliczay Béla mézeskalácsos és viaszgyertya-öntő üzletének újrarajzolt boltkapuzata. Grafika: Nemes Péter
Beliczay Béla feliratos papírtasak az 1930-as évekből.
Forrás: Magyar Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Múzeum
A teljesebb élmény érdekében az eredeti feliratot reprodukáló bélyegzőt is készítettünk.
3. Két kenyér
1945 januárjára elviselhetetlen éhínség tombol a budapesti gettóban. A főhős két kenyeret csempész át a falakon, hogy elvigye őket beteg édesanyjának. Útja során találkozik idősekkel és gyerekekkel; olyanokkal, akiknek a szemében a borzalmak ellenére felcsillan még a remény – és olyanokkal, akik már rég feladták. A történet a választás nélküli választás („choiceless choice”) tragikus dilemmáját mutatja be: amikor minden eshetőség rossz, mégis dönteni kell.
A Vanczák Béla küldetése című prototípus szereplői futószalagon sétálnak. Fotó: Vincze Máté
A történetben szereplő nagymama figurája. Fotó: Vincze Máté
A Csányi 5-ben zajló Vanczák-jelenet.
A Csillagos házakat jelölő táblákat is megjelenítettük a megfelelő kapukon.
Szász Barna rendező az utolsó instrukciókat adja a Két kenyér egyik jelenetének forgatása előtt. Fotó: Vincze Máté
A Két kenyér forgatásán. Fotó: Vincze Máté